Azt hiszed, tudsz németül?

A gyönyörű tájak mellett, az egyik legfőbb dolog, amiért szeretem Ausztriát az a nyelv. Hivatalosan német az ország nyelve. Papíron. De amit a helyiek beszélnek, na annak nem sok köze van hozzá.  

Németórákon sose értettem, miért kell kiemelni, hogy mi hochdeutschot tanulunk. Gondoltam, ez valamiféle jelzés, hogy mi már az új nyelvtan szerint tanultuk a nyelvet. De csak kiköltözésem után jöttem rá, a hochdeutsch az az általános német. Afféle aranyközépút a német nyelv árnyalatai között. Elvégre 2 ország fő nyelve. Természetes, hogy nem fogják mindenütt ugyanúgy beszélni, biztos van különbség közöttük. 

Tanárnőnk anno nem felejtette ki ezt a részt sem a tanmenetből: külön megtanultuk, hogy Németországban a burgonya az Kartoffeln és a “nézni” ige az kukken, de Ausztriában már Erdapfelt és “schauen”-t mondanak. Remek. Egy kis változatosság nem árt. Elvégre ilyen van magyarban is, hiszen ami nekünk harisnya, az a Felvidéken már szilonka. 

képforrás

Felsőfokú német nyelvvizsgával és magabiztosan vágtam neki  Ausztriának. Hier bin ich! Azaz itt vagyok, mindent értek, beszéljetek csak hozzám. 

Hideg zuhanyként ért, hogy Ausztriában milyen sokféle dialektus azaz nyelvjárás van és mennyire sűrűn használják a hétköznapokban. Nem csak családi körben tart a nyelvápolás. Szinte mindenki csak a saját, helyi nyelvjárásával beszél. Semmi kedvük hochdeutschra váltani, ha pedig megkéred őket, a többség csak hebeg-habog, mert ugyan iskolában tanulták, de nem tudják használni. Viszont a többsége nagyon szívesen és büszkeséggel tanítja meg a saját dialektusát.  Nem csak minden tartományban beszélnek más nyelvjárással, de még falvak között is van eltérés.Vidéken erősebben beszélnek dialektusban, azaz egyre csökken az esély, hogy egy árva szót is érteni lehet belőle.  A helyiek jóformán ez alapján azonosítják be egymást. Nagyon érdekes, hogy bemutatkozol, és máris megmondják honnan jöhettél. Nem reprezentatív közvélemény kutatás alapján, csupán 3 év tapasztalattal, a megkérdezettek többsége a voralbergi dialektust érthetetlennek tartja, és a tirolit a legnehezebbnek. 

Én úgy gondolom, hogy a szerencsésebbek közé tartozom. Vagy a sok hallásutáni szövegértés miatt az iskolában, vagy csak egyszerűen jó hallásom van (ami rögtön romlik, ha Édesanyám mosogatni vagy takarítani hív), de én értem amit dialektussal mondanak. Olvasni, merthogy írott változata is van, kicsit nehezebben megy már. Hála barátomnak, én a tiroli nyelvjárást tanulom lelkesen, pedig azt tartják az egyik legnehezebbnek, ő pedig tőlem tanulta meg a hochdeutschot. Büszkén mesélem, már hitték azt, hogy tiroli vagyok. 🙂 Példának pedig itt egy írott szöveg, lehet rá találgatni: (megfejtés, illetve fordítás a kép alatt)

képforrás

Ganz egal ob der Weg steinig ist, das Ziel weit weg, oder ein Tal zu tief ist. Es gibt nichts, was mich daran hindert immer für dich da zu sein. 

Mindegy, hogy az út köves, a cél távol, vagy a völgy túl mély. Nincs semmi, ami engem visszatartana attól, hogy mindig melletted legyek. 

További friss bejegyzésekért csatlakozz a blog Facebook oldalához!